Ne féljetek – bevezető

Az emberek nagy részének félelem uralja az életét. Ez az egyik leggyakoribb érzés, amivel találkozunk. Nem véletlen, hogy a Bibliában is közel 365 alkalommal találkozunk a kifejezéssel.

A félelem külső vagy belső fenyegetettség hatására alakul ki bennünk. Megnyilvánulása az enyhe aggódástól a mindent elsöprő pánikig terjed. A félelemnek nem csak negatív oldala van, segít megóvni minket a veszélyes helyzetekben.

Jól érzékelhető ez most, a pandemia idején. Az áldozatok tömegét látva sokakban kialakult a félelem. Jaj, Istenem! Mi lesz velem? De a haláltól való félelem elvezethet az oltás beadásához is, mely reményeink szerint megóv bennünket a bajtól. Ugyanígy a hétköznapokban jelentkező balesetek, tragédiák sokasága félelmet kelt bennünk, de a tragédiától való félelem arra ösztönözhet, hogy több biztonságtechnikai eszközt használjunk úgy a közlekedésben, mint lakókörnyezetünkben és a munkahelyünkön.

Mitől, kitől félünk általában:

1. -Igen! Gyakran Istentől!

Az ember önközpontúságában szeretne Isten helyére lépni, de rájön arra, hogy ő csak ember. Rá kell jönnie, hogy a dolgok és az élet végső alapja és oka Isten. Mivel szembesül végességével, halandóságával, azt hiszi Isten kárhozatra szánta, pedig ahogy Szent Pál mondja nem sokkal kisebb az angyaloknál, csak látnia kellene, hogy teremtettségében az Isten végtelenül szereti, és azt akarja, hogy élete legyen és bőségben legyen. A halál mezsgyéjén ott van a feltámadás kapuja, az örök élet. 

Jézus ezért lett emberré, hogy kiüresítve önmagát megmutassa az embernek az átistenülés útját.

2. -A második félelmet is a gondviselő Istentől való eltávolodás váltotta ki. 

A gondviselő Istentől való távolság félelmetessé teszi a körülöttünk lévő világot. Bármit tesz az ember, soha nem érzi magát tökéletes biztonságban. A klímaváltozás okozta katasztrófáktól való félelem csak erősítik bennünk ezeket az érzéseket.

3. -A harmadik legerősebb félelem, ami bennünk munkál, az önmagunktól való félelem. 

Mivel csak testi lényként éli meg magát, a másik embertől folyamatosan fenyegetve érzi magát. A másik embert ezért le kell győzni, meg kell semmisíteni, hogyha mi életben akarunk maradni. A politikai és hatalmi harcok játékterében képes az egész bolygó életét kockáztatni, hogy ő a hatalomban maradjon. Bár érzékeli, hogy egy önmegsemmisítő folyamat spiráljába lépett, képtelen nemet mondani az életellenes folyamatokra.

Végül marad a mindent hatalmában tartó halálfélelem, a végső megsemmisüléstől, pusztulástól való félelem.

Sok gondolkodó állítja, hogy valójában minden félelemnek ez áll a hátterében. Nem véletlen, hogy Jézus a halál legyőzésével váltott meg minket.

Milyen félelmek állnak a halálfélelem hátterében?

a.- Az ismeretlentől való félelem

Mi történik odaát? Képes leszek megbirkózni vele? Bízhatok benne?

b.- Az elválástól való félelem

Elhagyjuk azokat, akiket szeretünk: Mit fognak csinálni nélkülünk? Mi lesz velük nélkülünk? Nincs jogom, hogy itt hagyjam őket!

c.- A megsemmisüléstől való félelem: Elporladok. Utód nélkül maradok.

d.- A szenvedéstől való félelem

Láttam szenvedni másokat: a kontroll elvesztésétől való félelem. A fájdalomküszöb, amit el kell viselnem, ismeretlen.

e.- A függőségtől való félelem

A tehetetlenség, kiszolgáltatottság érzése: Elhagytak, egyedül maradhatok. – Gyökere gyerekkorra nyúlik vissza. A szüleim elhanyagoltak, nem vettek föl. Nem adtak időben enni. Nem tettek tisztába.

f.- A leértékelődéstől való félelem

Fizikai leépülés. Elveszítem szellemi képességeimet. A valósággal való szembesülés: a látszat már nem tartható.

g.- A befejezetlenségtől való félelem

Még nem végeztem el mindent … Még annyi dolgom lenne … 

h.-Az ítélettől való félelem

Mit mondanak mások rólam? Tökéletesnek kellett volna lennem! Ideálokat, hamis képeket kergettem. 

Nem érzem, hogy a család, a környezetem elfogadott volna engem.

i.- A félelemtől való félelem

Félek az érzéseimtől. Nem merem megengedni magamnak az érzéseimet. Körön kívülinek érzem magam. Tehetetlennek érzem magam.

j.- Az élettől való félelem

Énem elfojtása. Nem haragudhatok meg az anyámra. Tiltott érzelmek alakulnak ki bennem. Öngyilkosságtól való félelem. 

k.- Egzisztenciális szorongások

Mi az élet? Ki az ember? Hol a helyem a világegyetemben? Merre tart az univerzum? Mi az életem értelme? Ki vagyok? Honnan jöttem? Hová megyek?

Mit tudok mondani minderre?

Fogjuk meg Jézus kezét, és lépjünk be a félelmek birodalmába! Ő így szó hozzánk: „Ne féljetek! Én legyőztem a világot!”(Jn16,33)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük