Az utóbbi években a bántalmazások számtalan módjáról hallunk. A legtöbben, klasszikus értelemben a fizikai bántalmazásra gondolnak, hogyha erőszakos viselkedésről hallanak. De egyre gyakrabban beszélünk a verbális és szexuális bántalmazásról, mely ez ideig sok esetben, a családban és a társadalomban is rejtve volt.
A fizikai erőszak mellett manapság sokkal inkább a szóbeli bántalmazások súlya és következményei kerülnek középpontba. A kettő sokszor kéz a kézben jelen van a családok és a társadalom életében, melyek egy életre szóló sebzettséget okozhatnak a bántalmazott életében.
Már a múltban is szokás volt a tettlegesség mellett másokat verbálisan bántani, elítélni, lejáratni, megszégyeníteni, vádolni, mely sokszor felbátorította a közösséget, hogy nyílt erőszakot is alkalmazzanak ezekkel az emberekkel szemben. A háborúk zöme a valótlan, hazug állítások elterjesztésével indultak el a történelemben.
A verbális fenyegetés azonban nemcsak társadalmi szinten van jelen, hanem családi szinten is. Testvérháborúk, örökösödési háborúk sora jelzi a birtoklási és hatalmi vágy által vezérelt erőszakot.
A verbális erőszak egyik legjellemtelenebb módja, mikor valakit testi fogyatékossága miatt szólnak meg, ítélnek el. Hányan szenvednek attól, hogy gúnyt űznek belőlük testi kinézetük miatt. Hosszú vagy kajla a füled, görbe a lábad, kancsal a szemed, ferde a fogad és még ki tudja, miért állítják pellengérre a másik embert.
Bár valamennyien Isten szeretett gyermekei vagyunk, mégis a történelem hajnalától fogva ott a megkülönböztetés, faji, vallási és még ki tudja miért. Olyan méreteket ölthet ez a megkülönböztetés, hogy sokszor népirtásba torkolltak konfliktusok, nézeteltérések.
Hosszú évekig közös házasságban élők hihetetlen módon képesek leszólni társuk testi, szellemi adottságait, melyet gyakran a gyermekeikre is átvisznek és kivetítenek.
Élhetetlenné válnak házasságok és a gyermekek egy ilyen közegben szinte kiheverhetetlen sebeket szenvednek el a szüleiktől. A gyermekek védelmében, sokszor valóban külső segítségre van szükség, hogy ne károsodjanak életre szólóan a családban.
A ma már természetes jogegyenlőség férfiak és nők között, hosszú évezredeken át ismeretlen volt. A nőt vagyontárgynak tekintették, akinek nem sokkal több joga volt a családban, mint egy rabszolgának. Még ma is hallunk „tréfálkozó megjegyzéseket” a nőkről, ahol asszonyállatnak nevezik őket, vagy, hogy minden bűn forrása a nő, „aki mint Éva”, megrontja a férfit.
A szexuális abúzusok száma a mai korban hihetetlenül elszaporodott. Sokan állítják, hogy ezek mindig is jelen voltak a társadalomban csak nem beszéltek róluk. Úgy a család, mint az egyházak is inkább palástolták a visszaéléseket, hogy pozitív képet rajzoljanak magukról.
Egészen megdöbbentő, hogy milyen mértékben kizsákmányolták a gyerekeket szexuális célokra az ókorban. A kitett gyerekekből olykor seregnyi prostituált került ki. Kitartóik nevelték fel őket, s már kiskoruktól fogva prostitúcióra tanították be őket. Manfred Lütz történész írja, már a mai korunkról: „A hatvanas években kitört szexuális forradalom idején aztán az az elgondolás is megszületett, hogy a gyerekeket jobban is fel lehetne készíteni a nemi örömszerzésre… Azt hangsúlyozták, hogy a gyerekeknek a nemi érés előtt is joguk van a „teljes szabad nemi élethez”, és a gyerekeket a pubertás előtt sem szabad akadályozni a szexualitásuk kibontakozásában… Az egészben persze nem a gyerekek voltak fontosak, hanem a gyerekekhez vonzódó felnőttek. Miután először a heteroszexuálisokat szabadították fel, majd a homoszexuálisokat, most a pedofilokon volt a sor.”
Ebben a szövevényes rendszerben nagy ellenállásra kell számítaniuk azoknak, akik szembeszállnak ezekkel az erőszakos cselekményekkel. Sokszor igazi hősiességet kíván egy ilyen szociális munka, társadalmi szerepvállalás.
Végül is, amivel segíthetjük a bárminemű erőszakot elszenvedett társainkat, hogy megerősítjük őket Isten szeretetében. Ugyanis Isten lakik bennünk. Ott, ahol egészen önmagunk vagyunk, ahol isteni szikránk rejlik, ott senki sem bántalmazhat bennünket. Oda sem személyeskedő pillantások, sem pedig sértő szavak nem juthatnak el. Ott Isten lakik bennünk. És Isten gyógyító közelsége megvédi legbelső magunkat attól a fenyegető helyzettől, hogy a bántó emberek túl közel kerülhetnek hozzánk.