Aki Istennel kapcsolatba akar kerülni, 6

6.-Aki istennel kapcsolatba kerül,

megtörténhet vele, hogy örömében táncot lejt – a.

Dávid király Kre.1000 és 960 között uralkodott Palesztinában. A Jebuziták régi városát, Jeruzsálemet birodalma fővárosává emelte. Dávid szenvedélyes életet élt. Szenvedély töltötte el az Isten iránt, ugyancsak emberi életének minden aspektusát szenvedélyek jellemezték. Nagyon mélyen átélve tartott bűnbánatot és megtérést. Ebből a szenvedélyes életből születtek zsoltárai is.

Az Evangéliumokban azt olvassuk, hogy Jézust, Dávid fiának nevezték. „Jézus Dávid Fia könyörülj rajtam!” – kiáltja Bartimeus, Timeus fia, mikor a Mester tanítványaival éppen elhagyja Jerikó városát. A második Timóteus levélben pedig ezt olvassuk: „Emlékszel arra, hogy (az Úr) jézus Krisztus, Dávid sarja, föltámadt a halottaiból.” (2Tim2,8)

Olvasmány: 2Samuel5,17-25; 6,1-23

Az olvasmányban halljuk, hogy „amikor a filiszteusok meghallották, hogy Dávidot fölkenték Izrael királyává, hatalmukba akarták keríteni”, de Isten nem engedte. Kétszer is megpróbálnak ellene menni, de nem érnek célt, elbuknak Dáviddal szemben.

Elviszik az Úr ládáját Dávid városába. Az úton két alkalommal is Dávid táncra perdül az Úr ládája előtt.

„Dávid és Izrael egész háza teljes lendülettel táncoltak az Úr előtt, s énekeltek citera, hárfa, dob, csengettyűk és cintányér kíséretében.” (6,5)

Majd a városba bevonulva, „ … táncolt is Dávid – teljes erejéből – az Úr előtt, közben egy vászon efod övezte. Így vitte fel Dávid és Izrael háza ujjongás és harsonaszó kíséretében az Úr ládáját. … Saul lánya, Michal … meglátta, hogy Dávid király ugrál és forog az Úr előtt, szívében megvetette.” (6,16)

De Dávid így válaszol:

„Az Úr előtt táncoltam! Az Úr életére, aki engem atyád és egész háza helyett kiválasztott, s megtett fejedelemnek az Úr népe, Izrael fölött: Az Úr előtt igenis táncolok. Sőt még jobban megalázkodom, mint most, akkor is, ha a te szemedben megvetésre méltó vagyok is.” (6,21-22)

Később Nehemiásnál olvashatjuk: Az Úr feletti örömötök, a ti erősségetek.”

Dávid tánca, fantasztikus kifejezése a tiszteletnek. Középpontba a LÁDA, maga A KÖZTÜNK LÉVŐ ISTENNEK A JELE, aki előtt szívesen válik nevetségessé és megvetetté. A nép érti Dávid örömét!

„Aki Istennel kapcsolatba kerül, megtörténhet vele, hogy örömében táncot lejt”